Oldalak

2010. február 26., péntek

Dalszöveg : Sono innamorato di te..




Mi sono innamorato di te

perché

non avevo niente da fare

il giorno

volevo qualcuno da incontrare

la notte

volevo qualcuno da sognare

Mi sono innamorato di te

perché

non potevo più stare sola

il giorno

volevo parlare dei miei sogni

la notte

parlare d'amore

Ed ora

che avrei mille cose da fare

io sento i miei sogni svanire

ma non so più pensare

a nient'altro che a te

Mi sono innamorato di te

e adesso

non so neppure io cosa fare

il giorno

mi pento d'averti incontrato



la notte

ti vengo a cercare.



2010. február 9., kedd

vers



Egy szép piros "rózsa hevert lenn a porban,
Mellette férfiak és nők haladtak el sorban,
Mindenki ráfigyelt, mindenki megnézte,
Olyanok is voltak kik felvették kézbe.
De el egy se vitte, mind eldobta újra,
Így került a rózsa ismét a porba s az útra.
E méltatlan bánás a szívemig hatott.
S míg csak fel nem vettem, nyugodni nem hagyott.
De biz "én" is dobtam mert nem volt már szára,
Így a szép rózsafej, szemétnek lett szánva.
Míg tűnődtem sorsán, meglepetés történt:
Kivétel törte át a szokást, a törvényt.
Egy féllábú lányka, mankójára dőlve,
Reszkető kezével nyúlt érte a földre..
Magával is vitte s oly boldogan nézte,
TALÁN SZENVEDNI IS KÉSZ LETT VOLNA ÉRTE"!!!
Pedig "Ő" is tudta: mért került utcára?
Hogy már megvan tépve, hogy már nincsen szára.
De érezte, mintha sorsuk közös lenne?? "ÉS ÍGY
ÖNMAGÁT BECSÜLTE MEG BENNE.Ugye milyen szép
Tierisch gut! KOSTENLOSE E-Mail-Animationen – von IncrediMail! Hier Klicken!

2010. február 6., szombat

Alles was du willst


ღ Alles was Du willst...

befindet sich in Deinem Herzen. ღ

ღ Alles was Du suchst...
liegt in Deinen Händen. ღ

ღ Alles was Du findest...
ist ein Teil Deines Lebens. ღ

ღ Begebe Dich auf die Reise
in Dein eigenes Ich.ღ

ღ Öffne Deine Augen,
schaue in die Sonne Deiner Seele. ღ

ღ Erkenne die Kraft, die du besitzt,
setze sie auch ein.ღ

ღ Wenn Du mit Dir selbst eins bist,
werden DeineTräume auch Wirklichkeitღ

Gyulai Pál: Három árva

Gyulai Pál
Három árva sír magában




Három árva sír magában,
Elhagyott sötét szobában;
Zivataros hideg éj van,
Édes anyjok künn a sírban.


Édes anyám, édes anyám!
Altass el már, úgy alhatnám!
Mond az egyik s el nem alszik,
Sohajtása föl-fölhallszik.


Beteg vagyok, édes anyám!
Hol maradtál? Nem gondolsz rám!
Mond a másik s jajjal végzi,
A fájdalmat kétszer érzi.


Édes anyám, gyujts világot!
Nem tudom én, jaj, mit látok!
Harmadik mond, mindenik sír - -
Temetőben mozdul egy sír.


Megnyílnak a nehéz hantok,
Kilép sirból édes anyjok,
S tova lebben a vak éjben,
Haza felé, az ösvényen.


Arca halvány, hangj' a régi,
Fia, lyánya megösméri;
Immár tőle hogyan félne?
Megcsókolják, mintha élne.


Az egyiket betakarja;
Másikat felfogja karja,
Elringatja, elaltatja;
Harmadikat ápolgatja.


És ott viraszt a kis ágyon,
Míg elalszik mind a három;
Majd megindul, széttekinget,
Keresi a régi rendet.


Rendbe hozza a szobácskát,
Helyre tészi a ruhácskát;
Az alvókat hosszan nézi,
Csókját százszor megtetézi.


Kakas szólal, üt az óra,
El kell válni virradóra!
Visszanéz a véghatárral...
Sír megnyílik, sír bezárul.


Oh a sír sok mindent elfed
Bút, örömet, fényt, szerelmet;
De ki gyermekét szerette,
Gondját sír el nem temette